Kedves Szülők!

Papírgyűjtést szervezünk:

2017.10.09 - 2017.10.13-ig!

Óvodavezetőség

Kedves adonyi lakosok!

Az óvoda 125 éves évfordulójának alkalmából szeretnénk egy kis játékkiállítást rendezni, ebben kérnénk az Önök segítségét!
Régi klasszikus játékokra gondoltunk, melyet névvel ellátva 2017. okt. 31-ig (keddig) kérnénk szépen behozni az óvodába!
A játéktárgyak épségére vigyázunk és az ünnepség után visszaszolgáltatjuk tulajdonosaiknak!
Előre is köszönjük a segítségüket!

Óvodavezetőség

Kedves Szülők!

2017. szept. 22-én (pénteken) szülői fogadóórát tartok

SZEPTEMBER

09.08-ig Jelentkezés ovi – focira, anyanyelvi játszóra, zene-ovira, német néptáncra, aerobikra, moderntáncra

09.12. 15.15 ó. Ovi-foci foglalkozás

09.12. 17.00 ó. Összevont szülői értekezlet, csoport szülői értekezlet

09.25-ei hét Tűzvédelmi gyakorlat

Tisztelt Szülők!

2017. szeptember 12-én /kedden/ 17.00 órától szülői értekezletet tartunk, melynek témái: évkezdés, foglalkozások menete, aktualitások.

Tisztelt Szülők!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az alábbi időpontokban szülői értekezletet tartunk a nagycsoportos gyermekek szülei számára.

Süni csoport – 2025. november 10. (hétfő) 16:30

Pillangó csoport – 2025. november 10. (hétfő) 16:30

Micimackó csoport – 2025. november 11. (kedd) 16:30

Kérjük, hogy lehetőség szerint minden szülő vegyen részt, hiszen fontos, a gyermekeket érintő témákról lesz szó!

Köszönettel: Az óvoda nevelőtestülete

Intézményünk főigazgatója:
Steinmann Katalin – szakvizsgázott óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus, közoktatási vezető szakvizsga
 

A csoportok és nevelőik:

Micimackó csoport

Surányi Viktória- óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus

Szatmári Szilvia- óvodapedagógus

végzettsége: óvodapedagógus

Kissné Nagy Anikó pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, pedagógiai asszisztens

Enyedi Lászlóné, Ica - pedagógiai munkát segítő
végzettsége: szakmunkásképző, dajkaképző

Halacska csoport


Morváné Payer Judit óvodapedagógus,
végzettsége: óvodapedagógus, német néptánc vezető

Farkas Dominika óvodapedagógus

végzettsége: óvodapedagógus

Kárászné Hingyi Erika - pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, gyermek- és ifjúsági felügyelő, pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens

Práschl Istvánné, Edit - pedagógiai munkát segítő
végzettsége: szakmunkásképző, dajkaképző

Süni csoport

Kajóné Berecz Ildikó - óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus, Apró kezek tehetséggondozó műhely vezető

Kirinovics Edit - óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus, Apró kezek tehetséggondozó műhely vezető

Veres Erika - pedagógiai munkát segítő
végzettsége: szakmunkásképző

Pillangó csoport


Nagy Edina Ilona - óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus, alapozó terápia vezető

Kárász - Ihos Krisztina - óvodapedagógus

végzettsége: óvodapedagógus

Budainé Nagy Andrea - pedagógiai munkát segítő
végzettsége: szakmunkásképző, dajkaképző

Cica csoport

Sipos Mónika Bettina - óvodapedagógus, főigazgató- helyettes

végzettsége: óvodapedagógus

Barna Orsolya - pedagógiai munkát segítő
végzettsége: érettségi, dajkaképző

Perg Dóra - pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, dajka képző

Csiga csoport

Mersics - Morva Dóra - óvodapedagógus
végzettsége: óvodapedagógus,

Gyabronka - Karácsony Anna- pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, dajka, pedagógiai asszisztens

Szöllősiné Kövesdi Hajnalka - pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, dajkaképző

Napsugár csoport

Kiss Sára - óvodapedagógus

végzettsége: óvodapedagógus, tanító, közoktatási vezető szakvizsga, mestrepedagógus

Tímár - Somlyák Zsuzsanna- pedagógiai munkát segítő

végzettsége: érettségi, dajkaképző

Kiss Ibolya Jolán - pedagógiai munkát segítő

végzettsége: dajkaképző

Mini bölcsőde

Katica csoport:

Pletserné Neichl Diána szakmai vezető

végzettsége: érettségi, kisgyermeknevelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai aszzisztens

Paulusz Enikő

végzettsége: érettségi, kisgyermeknevelő

Simonné Tóth Tünde Mária

végzettsége: érettségi, dajkaképző

Napsugár csoport:

Gévai Györgyné, Judit

végzettsége: érettségi, kisgyermeknevelő

Vidáné Török Helga

végzettsége: érettségi, kisgyermeknevekő, dajkaképző

Gyermekvédelmi felelős:

Szatmári Szilvia

T: 06-70- 311-36-99

Az óvoda további segítői:

Pappné Csereklye Teréz - óvodatitkár

végzettsége: érettségi, óvónőképző szakközépiskola

Kaló Zoltánné, Kati - konyhai dolgozó
végzettsége: általános iskola, dajkaképző



"Külsős" segítőink:

Molnár Anett – logopédus 
végzettsége: gyógypedagógus, logopédus

Kolonics Zsuzsanna - gyógypedagógus

végzettsége: oligrofénpedagógia szakos gyógypedagógus és pszichopedagógus, autizmus- specifikus ismeretek

Füsi Gyöngyi Szilvia - szakvizsgázott pedagógus

végzettsége: fejlesztőpedagógus

 

Óvodánk védőnői:

Danka Edit

Szilágyi Márta

Adony, Kossuth l. u. 8. Tel.:06-25-232-682

Szociális munkás:

Tankó István

Adony, Rákóczi u. 26., Tel: 06-20-311-3683

Adonyi Szociális Központ:

Gyermekjóléti Szolgálat
Adony,  Kossuth L.u. 9. Tel/fax: 06-25-231-029

Tehetséggondozó műhelyek:

Apró kezek műhelye

Vezeti: Kajóné Berecz Ildikó, Kirinovics Edit
 

Madárkák német néptánccsoport

Vezeti: Kiss Sára

Bozsik program: Ovi foci

 Vezeti: Szabó Zoltán

A MAGYAR GYERMEKVEDELMI RENDSZER MŰKÖDESE AZ ONLINE KÖRNYEZETBEN TÖRTÉNŐ GYERMEKVESZELYEZTETES TŰKREBEN

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az ennek során felmerülő feladatait.

A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.”
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot,amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel.

Így a gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat el a gyermek védelme érdekében.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer
A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő – gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §(1) bekezdése értelmében részei

•  az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
•  a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
•  a köznevelési intézmények,
•  a rendőrség,
•  az ügyészség,
•  a bíróság,
•  a pártfogó felügyelői szolgálat,
•  az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
• a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
•  az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
•  a munkaügyi hatóság,
•  a javítóintézet,
•  a gyermekjogi képviselő,
•  a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
•  az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.

Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való, legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:

•  Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.

•  Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon való részvétel.

•  Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.

• Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.

Gyermekjóléti szolgáltatás
A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen elérhetőség okán.

A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése.
Védelembe vétel
Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:

•  kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
•  kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
•  kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
• kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,
• intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,
• magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,
• figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására,
•  kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen megiskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.

A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett, tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.

Nevelésbe vétel
A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor, ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.

A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.

Összegzés
Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségükáll fenn.

Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály